Az 1. nap

Ma volt az Első napom 16 évesként.
Hát..mit ne mondjak..
Eddig nem volt semmi változás,sőt..rosszabb mint volt.
Az ember azt várná a varázslatos Édes 16-ról,hogy olyan mint a filmekben,egy mesebeli álom.Jó..ha nem is pontosan ilyen,de más mint a többi év.Ilyenkor kezdődnek el a vad bulik,az Első szerelmek,és ilyenkor születnek a legjobb sztorik.
Persze ez még csak az Első nap számomra,tehát nem ítélhetem el már most az Én Édes 16-omat,de azt kell,hogy mondjam,hogy a nap bizonyos részeiben(most is) azt kívántam volna legszívesebben,hogy bárcsak vége lenne a 16-nak és már jönne a 17.
"Biztos nem lehet ennyire rossz!"
A fenéket nem.
Mindenki olyan furcsa.Mindenkinek van valami baja,és csak magával foglalkozik.Mindenki csak érdekből van a másikkal és nem érdekli semmi más magán kívül.Szánalmas a mai világ.
Ha tehetném kezdenék egy új életet.
Messze innen,mindentől és mindenkitől.
Egy új családdal,új barátokkal,Mindennel.
Csak egy normális életet szeretnék,ha mást nem,legalább egy normális évet.
Ahol minden a nevetésről,a barátkozásokról,jókedvről,utazásokról,hülyéskedésekről szól.
Szeretnék egy olyan évet,amire visszagondolva csak és kizárólag jó emlékek fognak eszembe jutni.
Tényleg jól jönne egy új élet.
De ebben a helyzetben sajnos ez még nem lehetséges.